Míg tavalyelőtt, a Covid-válság hazai begyűrűzésének évében 45 százalékos növekedési rekordot ért el az internetes kiskereskedelem Magyarországon, addig tavaly a magasabb bázison is további 30 százalékos bővülést mutatnak az előzetes adatok, ezzel az éves bruttó forgalom már meghaladta az 1200 milliárd forintot – mondta a VG-nek Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Kifejtette, hogy Magyarországon mintegy hatmillió aktív internetező van, közülük 3,9 millió egyben online vásárló is. Várakozásai szerint ez a mutató a következő időszakban lassan lendülhet át a mostani szinten, sokkal inkább a webáruházak felkeresésének gyakoriságán múlik majd a további növekedés. Korábban egy átlagos hazai internetes vásárló évente 10-11-szer rendelt online, ez a mérőszám azonban ma már eléri a 20-at, és várhatóan tovább nő.
A világjárvány hatására hároméves bővülést produkált egyetlen esztendő alatt – 2020-ban – a szektor, ugyanakkor a szakértő nem számít arra, hogy belátható időn belül visszatér a pandémia előtt megszokott, 16-18 százalékos dinamika. Reális cél lehet Madar Norbert szerint az idén és akár jövőre is a mintegy 20-25 százalékos éves növekmény, ami összefügg azzal, hogy a napi fogyasztási cikkek beszerzésének mind nagyobb hányada zajlik a virtuális térben, élen az élelmiszerrel. Ez utóbbi egyre inkább olyan hangsúlyos elemmé válik az online vásárlói kosárban, mint a műszaki és a ruházati cikkek, az ajándéktárgyak, könyvek és játékok.
A vezető tanácsadó szerint a hazai e-kereskedelmi piac kezd hasonlítani a nyugat-európaira: mivel a nagybevásárlások mellett több kisebb beszerzést is egyre többen bonyolítanak le online, a tranzakciók száma meredekebben ívelhet felfelé, mint az értékben mért forgalomé. Pedig az utóbbit erősíti, ha tartósan magas az infláció, vagy ha a forint gyengül az euróval szemben.
A GKI Digitalnél tágabb kört vizsgál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenét közösen határozza meg. Ebből az rajzolódik ki, hogy bár tavaly novemberben az online csatorna impozáns, 147 milliárd forintos forgalmat ért el, amivel a teljes kiskereskedelmi értékesítés 12 százalékát tudhatta magáénak, az egy évvel korábbi magas bázishoz képest mégis csak 0,9 százalékkal nőtt.
Viszonyításképp:
a KSH adatai szerint a bővülés mértéke a múlt évben gyakran 20-30 százalékos volt, de 60 százalék feletti éves ugrásnak is lehettünk a tanúi.
Madar Norbert a képet árnyalva emlékeztetett: 2020 novemberében rendelték el a kijárási tilalmat, ami a hagyományos üzletek nyitva tartását is érintette, így a pandémia hatására minden korábbinál erősebben tolódott az e-kereskedelem felé a kereslet. Ezzel szemben 2021 novemberében nem voltak különösebb korlátozások, a vásárlók többsége pedig visszavágyott a korábban megszokott beszerzési láncokhoz. A szakember szerint inkább siker, mintsem kudarc az online szektornak, hogy a nagyobb versenyben is meg tudta tartani egy évvel korábbi pozícióit. Előretekintve úgy látja: a kiskereskedelmen belül az online részaránya tartósan is lehet 12 százalék körüli, sőt, a 14–15 százalékos sáv sem távoli, annál nagyobb szeletre a tortából viszont egyelőre nem érdemes várni.
